Az Európában egyedülálló intézmény modern és mégis tájba illő impozáns épületét Radványi György Ybl-díjas építész tervezte. A múzeum létesítésének gondolata Dr. Pásztor Emil nevéhez fűződik, aki az egri tanárképző főiskola tudós nyelvésze, a Kazinczy Ferenc Társaság tagja volt.
A Magyar Nyelv Múzeumában három kiállítótér, könyvesház, szemináriumi terem kapott helyet, valamint egy előadóterem száz kényelmes zsöllyével, korszerű hang- és fénytechnikával, amely alkalmassá teszi hangversenyek, kulturális találkozók, irodalmi estek megrendezésére is. A múzeum munkáját számos civil szervezet és magánfelajánló támogatja, de sok tevőleges és anyagi segítségre van még szükségünk. E célból hoztuk létre A Magyar Nyelv Múzeumáért Alapítványt.
Címünk, ahová a támogatásokat várjuk:
3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Számlaszám: 11734138 – 20014074
Nemzetközi számlaszám (IBAN): HU16 1173 4138 2001 4074 0000 0000
Számlatulajdonos neve: A Magyar Nyelv Múzeumáért Alapítvány
Számla megnevezése: A Magyar Nyelv Múzeumáért Alapítvány
A múzeum Budapesttől 257 km távolságra fekszik, melyből autóval az M3-as autósztráda és az M30-as gyorsforgalmi út Miskolcig tartó szakaszán autópályán 180 km tehető meg. A legközelebbi nemzetközi repülőtér (Kassa, Szlovákia) 64 km távolságra, míg a legközelebbi belföldi, kis utasszállító gépek fogadására is alkalmas sportrepülőtér (Sárospatakon) 13 km távolságra található. Az intézmény vasúton is jól megközelíthető, Budapestről Miskolcon és Szerencsen át Sátoraljaújhelyig Euro-City és Inter-City vonatokkal is, onnan pedig menetrendszerű autóbuszokkal lehet közvetlenül eljutni hozzánk.
Kazinczy Ferenc széphalmi kúriájának kertjében 1806 augusztusában ásták meg az első sírt. Az író Kiss Jánosnak számolt be arról, hogy első gyermeke, Iphigenia augusztus 18-án meghalt, s hozzátette: "Még akkor nap írtam a kassai püspöknek, hogy kertemnek azt az egy nyomát, ahova a gyermek temettetni fog, engedje felszenteltetni, s megengedte. Ott fekszik Széphalmon, sírban, nem kriptában. Jobbja és balja mellett Sophie és én fogunk feküdni. Harang és ének nélkül tették földbe. A plebánus csak halkal végezhette el, a mit tőle tiszte kívánt”. Azt is megtudjuk: „A sír csak 60 ölnyire van ablakomtól”, „szeretetnek érzéseivel járulunk most is kis Angyalunk fekvő helyéhez. Én magamban is elmegyek, el néha még a hold fénye mellett is, és nekem édes gyönyörűség ott mindent tulajdon kezemmel dolgoznom”.
Alig két és fél évvel később elhunyt Török Sophie anyai nagybátyja, gr. Rogendorf Kajetán, akit Kazinczyék befogadtak otthonukba, s 1809. január 7-én ott meghalt. Őt is a kert megszentelt részében temették el. S ide került Kazinczy inasa, Franz is, akit munkácsi rabsága idején ismert meg, s szolgálatába fogadott. Kazinczy a kolerajárvány áldozataként 1831. augusztus 23-án hunyt el, s Kálinczky András kovácsvágási református lelkész temette el szűk körben, tizenötöd magával. A sírkertről az özvegy ezt írta Guzmics Izidornak: „Kazinczy nyughelye csodálatos. Kőből padok s asztalok vannak a művészet nélkül kialakított, természetes kápolnában. Kora napkeltekor itt imádkozom gyönyörűséggel”.
1833 tavaszán készült el a sírkő, melynek Ny-i oldalán ez olvasható: „Széphalomban Élete LXXIIIdik évének lefolyta után MDCCCXXXI, a sűrű halálok s a magáénak is esztendejében állíttatá fel ezen emléket Gróf Török Sofia, az elhunyt hitvese és VII vele élő Maradékainak Annya”. A kő D-i oldalán Dessewfy, a K-i oldalon pedig Ormós László sírverse olvasható. Amikor 1842. február 14-én 62 éves korában az özvegy, Török Zsófia meghalt, Kazinczy Lajos tiszteletben tartotta utolsó kívánságát, hogy vitesse Széphalomra, temesse férje mellé. A síremlékhez ekkor egy kis fehér márványkeresztet állítottak a római katolikus vallású Zsófia sírjeleként. 1882-ben az Akadémia vaskerítéssel vette körül az író, felesége és első gyermeke sírhelyét, márványlapot helyezett el Kazinczy és felesége nevével, az emlékoszlopot pedig a D-i oldalra helyezte át. Az idők során az eredeti, málladozó síremléket többször javították, 1983-ban pedig tartósabb anyagból készítették el másolatát. Az eredeti követ azóta az emlékcsarnok hátánál, fedett helyen óvják az időjárás további pusztításától.
Az író gyermekei közül ide temették Becske Lajosné Kazinczy Anna Iphigeniát (1817-1890); Kazinczy Emil Trajánt (1811-1890); Kazinczy Eugéniát (1807-1903) férjével, Kraynik Imrével (1803-1859). Az unokák közül itt nyugszik Kazinczy Gábor (1857-1943) feleségével, Váradi Szabó Annával; Kazinczy Lajos (1856-1929) feleségével, Baghy Máriával (1865-1941); Becske Bálint (1837-1912) két kisfiával, Bélával (+ 1880 nov. 18.) és Bálinttal (+ 1885 jan. 24.)
A Kazinczy-sírkert nemzeti zarándokhely. Költők sora énekelte meg az itt nyugvó író korszakos jelentőségét. Amikor Petőfi itt járt, azt írta levelében: „szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkű magyarnak életében legalább egyszer oda elzarándokolnia”.
A Magyar Nyelv Múzeumát a Kazinczy Ferenc emlékpark veszi körül. A park Széphalom belterületén, a közút mellett található. A szépen gondozott emlékpark védett természeti érték. Területe 4,4 ha; 1976-ban az egészségvédelemre jelölte ki a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. Az akkori adatok szerint tengerszint feletti magassága 110-120 m; talaja homokos, részben agyagos vályog. Az előforduló fafajok: gyertyán, akác, kőris, erdeifenyő. A faállomány két osztályba sorolható, az átlagos záródás 40%. A kert közepén ligetes, füves rész van, míg a keleti és déli szélén, több fafajból álló, vegyes korú és záródású állomány található.
Az emlékcsarnok déli oldalánál állt egy nagyon idős, csavarodott törzsű fehér akác (Robinia pseudoacacia), amelyet valószínűleg maga Kazinczy Ferenc ültetett saját kezűleg. A szájhagyomány szerint ezt Tessedik Sámueltől, az Alföld fásításának szorgalmazójától, az akác hazai elterjesztőjétől kapta, ezért a helybeliek Tessedik-fának nevezik. A fa 1996 nyarán rejtélyes körülmények között elégett, tuskója tönkrement. A Tessedik-akác sarja azonban már növekszik, az elégett fa egyik viszonylag épen maradt darabjából pedig Égerházy László szobrász készített műalkotást, amely a Kazinczy Emlékkertben (a Tessedik-akác helyén) megtekinthető.
Az emlékcsarnoktól a sírokig húzódó utat a tájba és a hangulathoz is kiválóan illő gyertyán (Carpinus betulus) fasor kíséri. Idős, 4 m körüli törzskerületű kocsányos tölgyek (Quercus robur) sorakoznak a szomszédos Kossuth-kert kiskapuja irányában. A parkba telepített lucok (Picea abies) nehezen bírják a száraz meleget. A nyári csapadék kevés ezeknek az északi-hegyvidéki fajoknak, különösen kiültetésük után. Az erdeifenyők (Pinus sylvestris) jobban viselik a szárazabb időszakot, ezek az alföldi homokos területeken is megélnek. Sok a parkban az erdei vöröshangya (Formica rufa).
A területet 1739-ben szerezte meg Kazinczy Dániel a család számára, ekkor még puszta és erdőség állt itt. Kazinczy már ifjúkorában, sárospataki diákévei alatt felfigyelt e páratlan szépségű tájra, felnőttként pedig az akkor még kisbányai birtokon tervezte a jövőjét. 1790-ben nekiláttak a terület rendbetételének, körbekerítették, és elkezdték a ház építését. Kazinczy aránylag nagy lakóházat tervezett, a gazdag házasság és a jól fizető hivatal reményében. Középnemesi szintű birtokközpontot szeretett volna létesíteni. 1791-ben elkészültek a ház falai és a tetőszerkezet. A munkálatokban anyagilag édesanyja segítette, az irányításban pedig testvérei. Az épület országútra néző oldalán egy háromablakos étkező helyezkedett el, azzal szemben az előszoba, ahonnan az udvarra nyílt az ajtó. A kúriában 8 szoba épült, amelyből később dolgozó- és hálószobát, vendégszobát, illetve konyhát is kialakítottak.
Kazinczy tervei meghiúsultak, amikor 1794 decemberében elfogták, letartóztatták, és pert indítottak ellene. Fogsága idején a ház és a birtok állapota rosszabbodott, a család nem fejezte be a ház építését. A meglévő létesítményt gazdasági célokra használták: öccse, József juhokat tartott benne. Szabadulása után Kazinczy nem feltétlenül Széphalomra akart költözni. A ház túl nagy volt, nem volt készen, romos, a birtok rendezetlen. Egy ideig Alsóregmecen lakott, majd Érsemjénben. 1804-ben megnősült, feleségül vette Török Sophie-t. Főként gazdasági kényszer (nem volt hivatala, ezért gazdálkodásból kellett fenntartania magát) miatt a széphalmi birtokot választotta a családalapítás helyszínének. Az elhanyagolt épületet 1806-ban vette birtokba félkészen, vakolatlanul, ajtó és ablak nélkül. Vakolat soha nem került a házra, néhány szoba lakatlan maradt, üveg is jóval később került az ablakokba.
Kazinczy kúriájának tervezésekor táji adottságokat is figyelembe vett. A ház magaslatra épült, az országút és az épület közé nem ültetett fákat, hogy ne zavarja a kilátást. A kúria ablakaiból 12 település páratlanul szép látványa tárult elé. Kazinczy beköltözése során írja:
„Széphalom mintegy 20 házból álló praedium. Halmán napkelet felé áll ide rajzolt házam, 150. ölnyire az ország’ útjához; a’ közt semmi fa nem lepi el, hogy a’ kinézés szabadon maradjon.” Látom tehát Ujhelynek tornyát, Borsinak omladékit, a’ két Toronyát, Hosszú-Lázt, Csörgőt, Legényének és Lasztócznak parton épült Kastélyait (mellynek utóbbika a’ Kazinczy Péteré), Mihályit és a’ két Regmeczet. Kázmér 2. óra hozzám, de el fogják a’ hegyek. Nyugot felé pitvaram [udvar] ajtajából sivatag, erdős, de szép formájú nagy hegyeket látok. Bérczek nincs messzebb hozzám l ½ órányinál, szőlőm pedig eggy fertálynyinál. Toronya még eggy része a’ Nectárt termő Hegyaljának. Szép szőlejű hegyei előttem a’ szerint nyúlnak-el, mint eggy lefelé tartott szellőztető (Fächer; eventail), ‘s közttem és Toronya köztt eggy órányira a’ legszebb rétség, azután pedig szép mívelésű földek fekszenek, ‘s Legényétől, Csörgőn keresztül Ujhelyig megyén a’ Chaussée. Látok minden szekeret, üveg által pedig sokszor ki is ismerhetem.”
Kazinczy Ferenc kisbányai birtokának átvételekor, 1790 őszétől saját maga látott hozzá kitűnő fekvésű birtokának rendbetételéhez, a bozótirtáshoz és az első ültetésekhez. Ekkor a szülői alsóregmeci birtok kertjéből és a pesti egyetemi Füvészkertből szerezte be növényeit. Fogsága idején öccsére, Józsefre volt bízva a birtok gondozása. Kazinczynak több ötlete is volt kertjének megtervezéséhez, melyet eleinte fejlett esztétikai igényessége és kreatív érzéke, később a szükség által korlátozott lehetőségek formáztak.
A birtokon lévő domb (vagyis a „szép halom”) tetejére épített kúria köré Kazinczy szándékosan nem tervezett növényzetet, hogy az elé táruló páratlan panorámát semmi ne zavarja meg. Kazinczy leírásából ismerjük, hogy 12 falu tornyát látta ebédlője ablakából. Ide tartozott a lakóház és az országút közötti terület is, mindössze az országút mellé tervezett négy jegenyét ültetni. A kúria bejárata a ház mögött helyezkedett el, ahová íves kocsiút vezetett az országút felől az udvarba, Kazinczy ide akácfákat tervezett és ültetett is. A parkosított kertrész a lakóház dombja mögötti területeket foglalta volna magába, itt merült fel az „angolkert” ötlete is.
Mire Kazinczy beköltözhetett családjával a fogsága alatt elhanyagolt, félkész kúriába, addigra lemondott az egész birtok nagyszabású parkosításáról. Ehelyett a ház közvetlen környezetének rendezésébe kezdett, ahol barátaitól ajándékba kapott egzotikus díszfák és gyümölcsfák kaptak helyet. Ezután évekig az elültetett növények megtartásáért vívott harc határozta meg Kazinczy mindennapjait.
Az 1959-es centenáriumi ünnepségek alkalmával, a Magyar Tudományos Akadémia gyűjtést szervezett, megvásárolta a széphalmi birtokot, a Kazinczy-alap megkezdte működését, s hozzáfogtak a terület rendbetételéhez. A legfontosabb feladat a rossz állapotú épületek helyreállítása volt, illetve gondoskodni kellett a birtok őrzéséről és a fenntartás feltételeinek megteremtéséről. 1862-ben elsőként a kertészlak, istálló és pince épült meg. A kertészlak a gondnokok és a kertészek számára készült, akik felügyelték az egész területet, illetve a kertben zajló építési-, és kertrendezési munkálatokat. A kertészházat többször is felújították, az 1920-30-as években, valamint 2008-ban is.
